Category Archives: Kisokos

Elsőre teljesen egyértelműnek tűnik a válasz, és emiatt együgyűnek tűnik a kérdés. Pedig nagyon sokféle elképzelés létezik az egészségről. Mit jelent az ember esetében? „1948-as megalakulásakor az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization,  röviden a WHO) az egészséget így definiálta: Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség hiánya.” (Wikipédia) Hmmm. Vajon

A mezőgazdasági termelésben elterjedt a könyvelés szemléletű eredményesség megállapítás. Ennek értelmében adott időszakra vetik össze a kiadásokat és a bevételeket. Ez lehet pl. hónap, negyed-, fél- vagy egy egész év. Ez egyféle szempont, de sajnos ennek alapján nem kapok semmilyen támpontot arról, hogy az egyes termelési csoportok(!) egymáshoz képest(!) milyen eredményeket értek el. Ilyen formában semmilyen információm sincs

„5300 milliárd Ft agrár pályázati dömping a KAP keretében!” írja az Agroinform. Ez nagyon jól hangzik, de csak akkor érdemes igénybe venni, ha olyan megoldásokra szánjuk, amelyek a továbbiakban támogatások nélkül is a saját lábukon állnak, amelyeket nem tűzoltásra és fennmaradásra költünk, amelyek nem arra mennek el, hogy az alapvetően veszteséges vállalkozás a felszínen maradjon! Kemény gondolatok ezek,

Nagyon talányosnak tűnnek a fenti kérdések, pedig valójában igen racionálisak és egymással szorosan összefüggenek. Miről van szó? A mai rohanó világban sokat hallani arról, hogy a digitalizáció, a technikai fejlődés munkahelyeket szüntet meg, feleslegessé teszi az embert. Mindezt egy (lassan már itthon is meghonosodó, de egyelőre még) idegen szóval fejezik ki: diszruptív technológiák. Ezeket bomlasztó technológiáknak nevezik, mert

Sokan és sokféleképpen berzenkednek a precíziós kifejezés ellen, mondván, hogy természetes és emberi módon kell az állatokat tartani és akkor nincs baj, másrészt ez nem is magyar szó. A focikedvelőknek jelzem, hogy a gól sem magyar szó, az eredeti angolja „goal” és célt jelent. Azaz nagyon sok jövevény szavunk van, amelyek meghonosodtak a nyelvben és magyar szóként, kifejezésként

Sok hasonló kérdést kapunk, érthető a kíváncsiság, hiszen a precíziós mezőgazdaság kifejezés összeforrt a növénytermesztéssel. Azonban csak amiatt, hogy egy mezőgazdasági ágazat hamarabb kezdett vele foglalkozni, és folyamatosan fejleszti precíziós megoldásait, még nem szükséges, hogy más mezőgazdasági ágazat ne használhatna hasonlóan precíziós megoldásokat. Akkor mit is jelent az, hogy precíziós? Konyhanyelven annyit, hogy SOKKAL JOBBAN ODAFIGYELÜNK AZ ÁLLATAINKRA

Miért fontos ez a számunkra? Azért, mert a mai precíziós megoldások (akár állattartási, akár növénytermesztési), túlnyomórészt adatokat szolgáltatnak számunkra és nem információkat, márpedig az adatok önmagukban döntéshozatalra nem alkalmasak! Nézzük ennek az okát… Az „adat” és az „információ” kifejezéseket gyakran szinonimaként használjuk, de valójában nem ugyanazok. Finom különbségek vannak az összetevők és a segítségükkel elérendő célok között. Az

Folyamatosan hallani, hogy a növénytermesztéssel és állattartással is foglalkozó gazdálkodók elszámolásaikban a takarmánynövények árait az eladási ár szerint számítják fel az önköltségi áraik közé, ezzel számolnak fedezeti pontot. Számviteli definíció szerint „a fedezeti pont az az árbevételi összeg, amelynek elérésekor a vállalkozás megtermelte egy bizonyos időszak összes működési költségét és a fedezeti pont eléréséig felmerült változó költséget. Fedezeti

Ebben próbál eligazodni az alábbi cikk. Itt is érzékelhető, hogy a fogalmakat mennyire kisajátítja a növénytermesztés, pedig a mezőgazdaság haszonállatok nélkül nem is létezhet. Nemcsak emberi táplálékforrás funkciója miatt, hanem azért is, mert a szántóföldi növénytermesztés túlnyomó részét nem lehetne felhasználni, lévén azok állati takarmánynövények. Nem baj, nem haragszunk ezért, és ha a „növény”, „talaj”, „mező” szavakat állatokra