A következő rövidfilm a legelő gazdálkodásról/karbantartásról szól, 1949-ből.
Megkérdeztem Dr. Szentes Szilárd gyepgazdálkodási szakértőt, hogy mi változott azóta szemléletben?
Ezt válaszolta:
Szakmai szempontból lényegében semmiben! Komolyan! 🙂
A kihajtás ideje húsmarhánál jobb esetben korábbra tolódik. Bejött a téli legeltetés, villanypásztor van, nyilván amit lehet gépesítettünk, és már nem nagyon úsztat át senki a Dunán (bár nagyon nagy érzés lehetett, ezt egy nagyon nagy hiányosságnak érzem az életemben, hogy nem csináltam ilyet), de szemléletében abszolút örök érvényű dolgokról szól.
Talán ma fontosabb a költségminimalizálás, de ha a technikai fejlettséggel arányosan nézed, ez sem feltétlenül igaz.
A műtrágya kijuttatás idejében van esetleg eltérés, de ezt sem érzem kardinális különbségnek (illetve mint sok más, ez is iskolánként változik, és mindenkinek igaza van). Azóta kimérték a pontos NPK arányt, ami a legjobb a füveknek.
De ami elhangzik, abból semmire nem tudnám azt mondani, hogy szakmailag nem helyes.
Szemléletben bejött pl. a természetvédelmi gyepgazdálkodás/kezelés, a Natura 2000, az ökofiziológia, meg a szénforgaloman betöltött szerep. De a gazdáknak továbbra is az számít első sorban hogy mennyi pénzt tud lehozni a legelőről minél kisebb ráfordítással. Persze a területalapú és más támogatási rendszerek kimaxolása. Azóta tovább fejlődött a szakaszolás technikája. De a legelők fásítását pl. én is egyre jobban hangsúlyozom. Talán a cserjeirtás, szárzúzás ma Magyarországon nagyobb hangsúlyt kap, mert a nagy területek és a kevés állat miatt sok az alulhasznosított gyep.
Köszönöm hogy átküldted, nagyon élveztem!
Üdv.
Szilárd