Tisztelt Érdeklődőink!
Ezen az oldalon folyamatosan osztunk meg információkat a tervezett 6 szekcióval kapcsolatban, az alábbi sorrendben:
Sertés – január 21.-e szerda délelőtt
Baromfi – január 21.-e szerda délután
Halak-méhek-nyulak – január 22.-e csütörtök délelőtt
Állategészségügy és AMR – január 22.-e csütörtök délután
Szarvasmarhák – január 23.-a péntek délelőtt
Kiskérődzők – január 23.-a péntek délután
A kiskérődző szekció (vezetői Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid és Kovács-Igric Dominika) rövid ismertetése:
A juh- és kecsketartás ma már nem csak karám, kutya és kampósbot – egyre több helyen jelennek meg a szenzorok, drónok és napelemek is.
A kiskérődző szekcióban azt mutatjuk be, hogyan lesz a hagyományos legeltetésből adatalapú, precíziós gazdálkodás. Szó lesz a napelem parkok alatti legeltetés valódi előnyeiről és buktatóiról, a kiskérődzők ultrahangos vizsgálatának gazdasági hasznáról, illetve arról is, hogyan segíthetnek a modern technológiák a jobb döntésekben, a versenyképesebb termelésben és a fiatal gazdák megtartásában. Várunk mindenkit, aki hisz benne, hogy az okos nyáj mögött okos adat és okos gazda áll.
Többek között a következő kérdésekre keressük a választ:
Lehet-e napelem alatt legeltetni úgy, hogy a juh is, a gazda is, az energetikai befektető is jól járjon? A kiskérődző szekcióban konkrét példákon mutatjuk meg, mire képes a precíziós juhászat.
Ultrahang a juhhodályban, szenzor a nyájban, térkép a legelőhöz – a precíziós kiskérődző-ágazat ma már valóság. Az ANImashEXPO kiskérődző szekciójában gyakorlati tapasztalatokkal, számokkal és történetekkel várjuk a résztvevőket.
Szekció előadások témái:
Napelem alatt történő legeltetés előnyei és hátrányai
– Magyarországi gyakorlati példák, hozamok, állatjóllét, taposás, árnyék, parlagfű-kérdés, konfliktusok az energetikai befektetővel.
Kiskérődzők ultrahangos vizsgálatai gazdálkodók számára
– vemhességi diagnosztika, selejtezési döntések, ellési időzítés, üresen maradt egyedek kiszűrése, hibás döntések költsége.
„Szenzor a nyájban” – pozíciókövetés, aktivitásmérés, legeltetési útvonalak elemzése
Nyakörves, füljelzős vagy lábra szerelt szenzorok;
ellés előtti viselkedésváltozás, beteg állatok korai kiszűrése;
legeltetési intenzitás, taposási nyom, túllegeltetés elkerülése.
„Digitális nyilvántartás a gyakorlatban” – ENAR, telepi programok, adat összekötése a valósággal;
állomány- és egyednyilvántartás okostelefonról;
selejtezési és tenyésztési döntések adatalapon;
export-előkészítés, vágóhídi adatok visszacsatolása.
„Precíziós takarmányozás kiskérődzőkben” – testsúlymérés, kondíciópontozás digitalizálása (kamera, aplikációk);
egyedi vagy csoportos etetés szabályozása;
legeltetés + kiegészítő takarmányozás optimalizálása.
„Legeltetés, mint ökoszisztéma-szolgáltatás – drón, műhold, térinformatika a gyepgazdálkodásban” – vegetációtérképek, szárazságstressz, gyepállapot monitorozása;
mikor, hol és mennyit legeltessünk – döntéstámogatás képek alapján.
„Fiatal gazdák, új technológiák – generációváltás a kiskérődző ágazatban”;
hogyan vonz be a technológia új belépőket;
applikációk, online tudásmegosztás, közösségi média szerepe.
Kiskérődző szekció program
Megnyitó blokk
13:30–13:35 | Megnyitó, bevezetés
A szekció céljának ismertetése; a kiskérődző ágazat helye a precíziós állattartásban
Előadó: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid
- Előadásblokk – Digitalizáció és precíziós megoldások
13:35–13:50 | A digitalizáció lehetőségei és kényszerei a kiskérődző ágazatban
Előadó: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid
13:50–14:05 | SmartSheep – digitális megoldások juh- és kecsketartásban
Előadó: Oláh János (DE)
14:05–14:20 | Precíziós technikák alkalmazása a kiskérődző ágazatban
Előadó: Póti Péter (MATE)
- Előadásblokk – Állategészségügy és diagnosztika
14:20–14:35 | Ultrahangos vizsgálatok szerepe a szaporodásbiológiában
Előadó: Kovács-Igric Dominika
14:35–14:50 | Digitális állatorvosi alkalmazások kiskérődzőkben
Előadó: Süth Miklós (ÁOTE)
14:50–14:55 | Szünet
- Előadásblokk – Telepi és ágazati gyakorlat
14:55–15:10 | Telepi gyakorlat – törzstenyésztői tapasztalatok
Előadó: Minárovics Máté
15:10–15:25 | Telepi gyakorlat – árutermelői tapasztalatok
Előadó: Kovács Viktor
15:25–15:40 | Digitális nyilvántartás és közigazgatás – az ENAR szerepe
Előadó: Nemes Imre (NÉBIH)
- Kerekasztal-beszélgetés
15:40–16:00 | Kerekasztal: Legeltetés napelemparkok alatt – lehetőség vagy kényszer?
Moderátor (javasolt): Kovács-Igric Dominika
Résztvevők: érintett juh- és kecsketartó gazdálkodók; energetikai szereplő (E.ON / HUNGEXPO partner – egyeztetés alatt); ágazati és szakmai képviselők
Hal, méh, nyúl szekció (vezetői Dr. Urbányi Béla és Dr. Bernáth Gergely) rövid ismertetése:
Szenzorokkal a legjobb gondoskodásért:
Halak, nyulak és méhek intelligens tartása és tenyésztése
Az ANImashEXPO keretében megrendezésre kerül a hal-nyúl-méh szekció, ahol a precíziós állattartás új dimenziói nyílnak meg.
Fedezd fel, hogyan segít a legújabb technológia a halászat, nyúltenyésztés és méhészet igényeinek pontos megértésében, a környezeti feltételek valós idejű monitorozásával és személyre szabott gondozási stratégiákkal.
Előadások keretében megismerheted a szenzor-alapú etetés, a betegségek korai felismerésének és a fenntartható takarmányozásnak a gyakorlatát.
Szakértők osztják meg tapasztalataikat a gazdaságosabb tartásról, és arról, hogyan lehet a precíziós technológiák révén minimalizálni a környezeti lábnyomot.
Gyere, és találd meg a Te farmodhoz legütősebb megoldásokat!
Tejelő és húsmarha szekció (vezetője Dr. Húth Balázs) rövid ismertetése
A precíziós szarvasmarhatartás a digitalizáció és az automatizált technológiák integrált alkalmazásán alapul, amely lehetővé teszi
- az egyed szintű állatmegfigyelést,
- a termelési folyamatok optimalizálását,
- valamint a fenntarthatósági és állatjóléti szempontok egyidejű érvényesítését.
A SmartFarm rendszerek bevezetése a szarvasmarha-ágazatban nem csupán technológiai fejlődést jelentett, hanem komplex szemléletváltást is, amelynek középpontjában az adatalapú döntéshozatal áll.
A csoportszintű termelés monitoringot felváltotta az egyedre szabott integrált monitoring rendszer, ahol a teljesítmény színvonalhoz igazítjuk a takarmányozás technológiát és a környezetszabályozást, így a genetikai potenciál jobban kihasználható.
A haladó precíziós gazdálkodás nem az egyes technológiai elemekről és digitális eszközökről, hanem a komplex adatalapú döntésekről szól.
Tehát, egy olyan tudásalapú, önszabályozó rendszer, ahol a technológia, a biológia és a menedzsment együtt felel az állatjóllétért, a hatékony termelésért, valamint a káros környezeti hatások csökkentéséért.
A jövő PLF-rendszereiben az adatmegbízhatóság, az adatvédelem és a rendszerek integrációja kulcsfontosságú tényezővé válik, amelyre a megnyugtató megoldás megtalálása a jövő nagy kihívása.
Szarvasmarha szekció programja
Sertés szekció (vezetője Dr. Wekerle László és Csíkász Tibor) rövid ismertetése
Se többet, Se kevesebbet!
Hogyan tovább?
Szekciónkban előadóink számos ötletet osztanak meg
az Önök versenyképessége és jövedelmezősége javítására!
Feltárják, kifejtik, hogy mit is jelent a precíziós sertéstartás a napi gyakorlatban!
Élő, hazai, az Önök számára is elérhető megoldásokon keresztül mutatják be, hogy a precíziós sertéstartás
- modern,
- adatalapú állattartási technológia,
- amely szenzorok, számítógépek és okostelefonok segítségével
- gyűjt és elemez
- egyedi állat- és környezeti adatokat (pl. takarmányfogyasztás, mozgás, viselkedés), elősegítve a napi gazdálkodás számára, hogy
- az átlagok helyett
- egyedi, telepre, csoportra, kutricára, egyedre vonatkozó azonnali beavatkozásokat tehessünk
- a nagyobb hatékonyság,
- jövedelmezőség és
- fenntarthatóság érdekében, szemben a hagyományos, átlagadatokon alapuló módszerekkel,
- egyedi, telepre, csoportra, kutricára, egyedre vonatkozó azonnali beavatkozásokat tehessünk
- automatizálva a folyamatokat és
- segítve a gazdálkodókat a jobb döntéshozatalban
Sertés szekció program
10:00-10:30 – Új fény a vályúnál – Avagy a mesterséges megvilágítás szerepe a sertéseknél
előadó: Csíkász Levente, Hendrix Genetic
10:30-11:00 – Adatokból teljesítmény!
előadó: Parádi Balázs, Bentley-Asserva
11:00-11:30 – Tévedések és városi legendák a telepi fertőtlenítés-tisztítás világából
előadó: Dr. Sághy Tibor, Panadditív
11:30-11:45 – Szünet
11:45-12:15 – Élletteljesítmény javítása , avagy hogyan tartsuk egészségesen állatainkat egy életen át
előadó: Dr. Kranjec Ferenc, SaNaTer (Natual/Biowet/Adifeed) Divízió
12:15-12:45 – Sertéstenyésztés 4.0: „Amikor az algoritmus tölti az etetőt”
előadó: Holbok László, Vitafort
12:45-13:15 –Legfrissebb tapasztalataink a VIVAFARM Kft. sertés teszttelepén
előadó: Dr. Horváth Rita, Agrofeed
Várjuk szekciónkban!
Baromfi szekció (vezetője Dr. Szőllősi László) rövid ismertetése
A baromfiágazat kihívásai és az azokhoz való alkalmazkodás lehetőségei
a precíziós technológiák függvényében
Napjainkban a mezőgazdaság és azon belül az állattenyésztés piaci szereplői számos, a gazdálkodók hatáskörén kívül eső tényezővel néznek szembe. Ezek a tényezők befolyásolják a termelékenységet, a kereskedelmet, a fogyasztói keresletet, az árakat, és végső soron a gazdálkodók jövedelmét.
A magyar és uniós baromfipiacokat a következő években egyszerre formálják a fogyasztói preferenciák átalakulása, a környezeti és állatjóléti szabályozások szigorodása, valamint a nemzetközi kereskedelmi lehetőségek.
A magyar baromfi ágazat hazai és exportpiaci kilátásai kedvezőek. Az ágazat azonban csak akkor tudja fenntartani növekedését, ha alkalmazkodik az állatjóléti és antibiotikum-használati szabályozásokhoz, valamint erősíti a biobiztonsági intézkedéseket a madárinfluenza kockázatainak mérséklésére.
A következő évek kulcsa az alkalmazkodás, a modernizáció, az új technológiák bevezetése és az állategészségügy szerepének erősítése lehet. Az állattenyésztés jövőbeli lehetőségei a fenntarthatóság három pillérének (gazdasági, környezeti és társadalmi) való megfelelésében:
- Szelekció új módszereinek (genomikus szelekció, génszerkesztés) alkalmazása a termelési eredmények további javítása és az állategészségügyi kockázatok csökkentése érdekében.
- Takarmányozástechnológiai fejlesztések:
- A takarmányipar további koncentrációja, korszerű és standardizált gyártás az állatok biztonságos és minőségi takarmányozásához.
- Precíziós takarmányozás lehetőségeinek kihasználása.
- Takarmánykiegészítőkkel jelentős ÜHG-kibocsátáscsökkenés érhető el.
- A sertéshúsliszt ismét bekeverhető a baromfi takarmányokba.
- Rovarlisztek felhasználása.
- Az antibiotikum-felhasználás csökkentése érdekében probiotikumok, prebiotikumok, szerves savak, enzimek, antioxidánsok, toxinkötők, nyomelemek, gyógy- és fűszernövények bekeverése a takarmányokba.
- Technológiai és technikai fejlesztések:
- Energetikai megújulás: Megújuló energiaforrások felhasználása (napelem, biomassza, biogáz, szélenergia). Energiatakarékos technikai megoldások (pl. dinamikus soklépcsős szellőztetési rendszer, fordulatszám-szabályozott takarékos ventilátorok; korszerű istállóvilágítás energiatakarékos LED fénnyel) alkalmazása.
- Precíziós állattenyésztési technológiák (automatizált adatgyűjtés, mesterséges inteligencia által támogatott adatfeldolgozás és -kiértékelés stb.) alkalmazása.
- A hiányzó munkaerőt kiváltó high-tech megoldások, technológiák térnyerése. A telepek, -istállók, feldolgozó üzemek automatizálása, robotizálása (mesterséges intelligencia alapú robottechnológia, soft robotika).
- Farm menedzsment integrált IoT alapú szoftver és hardver rendszerek támogatásával.
- Körforgásos gazdálkodás: A „melléktermékek” (trágya, állati hulla, keltetői tojáshéj, vágóhídi hulladék) hatékony feldolgozása és integrálása a vertikális termelési láncba. A trágyafeldolgozásnak negatív széndioxid lábnyoma van!
- Alternatív csomagolóanyagok felhasználása.
- Az emberek szerepe a „forradalmi” innováció után megváltozik, ezért új oktatási koncepció és rendszer, új szakmák kerülnek előtérbe.
Baromfi szekció program
13:30-13:40 – Megnyitó, bevezetés
A szekció levezető elnöke: Prof. Dr. Szőllősi László, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Ökonómiai Intézet
13:40-14:00 – Hogy lesz az ötletből megoldás – PLF az elmélettől a gyakorlatig
Előadó: Dr. habil. Alexy Márta, egyetemi docens, Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Kiberfizikai Rendszerek Intézet
14:00-14:20 – A tyúk, a gepárd és a mesterséges intelligencia: gyorsaság vagy tudatosság a precíziós baromfitermelésben?
Előadó: Dr. Torma Tímea, regionális keltetési szaktanácsadó – Közép és Kelet-Európa, Balkán és
Baltikum, MSD Pharma Hungary Kft.
14:20-14:40 – Adatalapú környezetvédelem a baromfitartásban – életciklus-elemzés (LCA) és
precíziós technológiák kapcsolódása
Előadó: Dr. Tikász Ildikó Edit, igazgatóhelyettes, tudományos tanácsadó, Agrárközgazdasági Intézet Agrárgazdasági és Információs Rendszerek Igazgatóság
14:40-15:00 – Multifunkciós robotok alkalmazásának lehetőségei a baromfitartásban
Előadó: Dr. Rózsáné dr. Várszegi Zsófia, adjunktus, Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-,
Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Állattudományi, Biotechnológiai és
Természetvédelmi Intézet
15:00-15:20 – Körforgásos gazdálkodási modell a Master Good cégcsoportnál
Előadó: Farkas Csaba, fenntarthatósági és innovációs igazgató, Master Good cégcsoport
15:20-15:40 – Automatizáció a munkaerőhiány árnyékában
Előadó: Jánosa Tibor, Bisecurity Divizió igazgató, Alpha-Vet Zrt.
Állategészségügyi és antimikrobiális rezisztencia szekció (vezetője Dr. Fébel Hedvig) rövid ismertetése
Lépjen be az állategészségügy jövőjébe!
Szekciónkban az előadások bemutatják, hogyan alakítják át a haszonállattartást és az állategészségügyi gyakorlatot a mesterséges intelligencia, az adatelemzés és az innovatív technológiák.
Ismerje meg a dróntechnológia legújabb alkalmazásait, amelyek új szintre emelik az állattartás hatékonyságát és az állategészségügyi monitoringot.
Kiemelt figyelmet fordítunk az antibiotikum-használatot csökkentő stratégiákra, gyakorlati példát hozunk antibiotikum-mentes megoldásra.
A kerekasztal megbeszélés középpontjában az antimikrobiális rezisztencia kihívásai állnak. Találkozzon elismert szakértőkkel, gyakorlati szakemberekkel, akik már ma a holnap megoldásain dolgoznak.
A szekció a fenti témákkal inspirációt, új szemléletet és azonnal hasznosítható tudást kínál.
Állategészségügy és antimikrobiális rezisztencia szekció program
2026. január 22. 13.30 – 15.50
Levezető: Dr. Fébel Hedvig kutatóprofesszor (Állatorvostudományi Egyetem, Budapest)
13.30 – 13.35 Bevezető
13.35 – 13.50 Mesterséges intelligencia- és adatelemzés-alapú antimikrobiális
rezisztencia predikció haszonállatokban
Előadó: Dr. Farkas Zsuzsa (Állatorvostudományi Egyetem, Budapest)
13.50 – 14.05 Mikrobiológiai elemzések automatizálása XXI. századi eszközökkel – Baktériumtelep-számlálás mély neurális hálózatokkal
Előadó: Dr. Fodróczy Bettina (Állatorvosi Centrum, Sopron)
14.05 – 14.20 Szomatikus sejtszám-emelkedés előrejelzése gépi tanulással
Előadó: Dr. Nagy Sára Ágnes (ELTE, Budapest)
14.20 – 14.35 Dróntechnológia új lehetőségei a haszonállattartásban és az állategészségügyben
Előadó: Dr. Farkas Máté (Állatorvostudományi Egyetem, Budapest)
14.35 – 14.50 SZÜNET
14.50 – 15.05 Antimikrobiális rezisztencia gének az állatgyógyászati probiotikumokban: az érem két oldala
Előadó: Dr. Kerek Ádám (Állatorvostudományi Egyetem, Budapest)
15.05 – 15.20 Tejben csakis siker legyen és ne más…- A tőgygyulladás elleni védekezés szempontjai
Előadó: Dr. Sulyok Dóra (Enyingi Agrár Zrt., Kiscséripuszta)
15.20 – 15.50 Kerekasztal beszélgetés
Téma: Antimikrobiális rezisztencia megelőzése állataink, környezetünk és a magunk egészségéért!
Résztvevők:
Dr. Kiss Gerda (Kharisz-Vet Kft., Beled)
Dr. Somogyi Zoltán (Tolnagro Állatgyógyászati Kft., Szekszárd)
Dr. Sándor Gergely (Turkey Experts Kft., Sárvár)