Mondjuk a vágóhidaknak lehet vele gondja, mert ha elektromos alkatrészek (egy óvatlan darálás vagy törés következtében) belekerülnek több tonna emberi vagy állati élelmiszerbe (pacal!), akkor lehet kidobni az egészet… Ennél már csak az a rosszabb, ha nem veszik észre és a fogaink között kezd el ropogni… Abból a szempontból viszont biztató, hogy talán nem spórolják ki belőle a
Sikeresen megalakult egyesületünkben a trágyakezelési szakcsoport, melynek működése egyre jobban hozzájárul nemcsak a károsanyag kibocsátás csökkentéséhez, hanem az állattartás gazdaságosságának javításához is. Ma még sok gazdaságban a trágya szükséges rossz és költséget jelent a szakszerű kezelése, de fordulni látszik a kocka, egyre nagyobb az igény a termőtalaj számára barna aranyként ismert talajjavító kiterjedt alkalmazására. Erről szól az alábbi
Kötelességünknek érezzük, hogy pályázati lehetőségekről tájékoztatást adjunk. Egyúttal azt is fontosnak tartjuk, hogy felhívjuk a figyelmet a pályázati pénzek olyan módon való felhasználására, melynek eredménye a gazdaság nyereséges működése – és nem a vegetáló állapot konzerválása… Ez bizonyára nehéz feladat, de ez lehet az egyetlen útja annak, hogy a gazdálkodás elinduljon az önfenntartás útján, ne legyen függőségben az
Kivételesen nem a háziállatokról és a precíziós állattartás megoldásairól, hanem a hazai agrárközösségről mutatunk friss statisztikát, amelyben sikeresen kívánunk bevezetni precíziós állattartási megoldásokat. – 37%-a a gazdálkodóknak 65+ éves – kb. 5% a 35 éven aluli – a gazdák kb. 55%-ának a legmagasabb végzettsége általános iskolai – 70%-a a gazdáknak papír alapon gyűjt adatot – az állattartó gazdaságok
„BRÜSSZEL EGYELŐRE LEVETTE NAPIRENDJÉRŐL A KETRECES ÁLLATTARTÁS BETILTÁSÁT ÉS AZ IRREÁLIS ÁLLATJÓLÉTI ELVÁRÁSOK BEVEZETÉSÉT” – írja a Magyar Állattenyésztők Szövetségének weboldala. Sírjunk-e vagy sem (a kérdés annyira nem nevetséges, így fogalmaztam át egy kicsit az ismert kérdést). „Az állatjólét olyan tartási körülmények összessége, melyek lehetővé teszik az állat számára a fajra jellemző viselkedésformák gyakorlását.” – a kormány hivatalos
Ön a hizlaló vagy a karcsúsító baktériumokat eteti?
„Reméljük, hogy a jövőbeli kutatók az állatjóléti területeket alkalmazzák annak értékelésére, hogy az éghajlatváltozás milyen hatással van az állatokra, és a további kutatások előkészítik az utat ahhoz, hogy állatainkat megvédjük a klímaváltozás katasztrofális hatásaitól.”
Ki táplálja a húsellenes narratívát? Milyen lenne egy állattenyésztés nélküli világ? Milyen szerepet tölt be az állattenyésztés a vidéki gazdálkodásban és az ökoszisztémák működésében? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adják meg a választ a European Livestock Voice, azaz az Európai Állattenyésztés Hangja elnevezésű csoport által készített videók.
Honnan származik az étel, amit eszünk és mi lesz, ha egyszer elfogy? Amikor a boltok polcáról leemeljük az árut, talán átfut a fejünkben ez a kérdés, talán nem, pedig óriási hatással van mindannyiunk életére. A mezőgazdaság és az állattartás hazai és globális viszonylatban is súlyos kihívásokkal néz szembe, amikre megoldást kell találni. Ebben a kiélezett helyzetben a fejlesztés,
Szükséges vagy problémás a klímaváltozás szempontjából a legeltetéses állattartás? Allen Savory (holisztikus és regeneratív gazdálkodás) és George Monbiot (környezetvédelmi aktivista, író, újságíró) vitatkozik. Sajnos angol és felirat sincs, de azért is megosztom. A 15. perctől indul valójában, addig várakozás van.