Elárasztanak minket az internetes hírcsatornákon, emailekben érkező legváltozatosabb hírek, vélemények, horror történetek.
Ebben a zajban üdítő egy reális, a veszélyeket, következményeket és a lehetőségeket is figyelembe vevő, tudományos ismeretekkel rendelkező hang.
Tudjuk, hogy a tudomány nem tévedhetetlen (ezért tudomány), amit képviselni tud, az a megismételhető, ellenőrizhető és tudományos módszerekkel feltárt aznapi ismeret. Ha holnap más tudományos értékű megállapítások születnek, akkor a tudomány álláspontja is változni fog.
„Amit pontosabban tudománynak nevezünk az a tapasztalati tudományból és az elméleti tudományból tevődik össze. Világunk különböző népei a kutatásaik során , különböző technikákat és módszereket fejlesztettek ki tudományos megfigyeléseikhez. Ezek összességét a tudományos módszer gyűjtőnév alá soroljuk be. …
A 16. és a korai 17. századi tudományos-technikai forradalom indította el azoknak a tudományos módszereknek a fejlődését, amelyek elősegítették tudásunk bővülését.” Wikipédia
Rusvai Miklós virológussal hallgathatnak meg egy közel 30 perces interjút az Index jóvoltából, és annak összefoglalóját is olvashatják.
A beszélgetés során szóba kerül:
– Miért ásták el a leölt marhákat, és miért nem vitték a paksi állatitetem-égetőbe?
– Bár van a száj- és körömfájás ellen vakcina, de nálunk mégsem vakcináznak a kilencvenes évek óta. Vajon ennek mi az oka?
– Kik és milyen alapossággal vizsgálják a járvány alatt a még érintetlen szarvasmarha-állományt?
Index – Belföld – Rusvai Miklós: Kegyetlen vírussal küzdünk, de már tudjuk, honnan érkezhetett