Juhokkal kapcsolatos precíziós állattartási megoldásokról kevés hír van a világban.
Olyan pedig, amelyik az extenzívtől indulva vezet be a juh ágazat precíziós megoldásaiba, még kevesebb.
Ha még hozzávesszük, hogy létezik egy ilyen friss (2022-s) kiadvány, méghozzá hazai szerző tollából, akkor ez igazán nekünk szól!
Úgy gondolom, hogy Dr. Jávor András és szerzőtársai hiánypótló és tanulságos könyve (Juhtenyésztés haladóknak – Az extenzívtől a precíziósig) minden gyakorló vagy a területtel ismerkedő gazdálkodó, érdeklődő számára hasznos olvasmány.
Már a tartalomjegyzéke is impozáns!
Előszó
1. A világ juhtenyésztésének helyzete
2. Magyarországi juhtenyésztés helyzete
2.1. Jövedelem a magyar juhtenyésztésben
2.2. A munkabér kérdése Magyarországon
2.3. Az ágazat takarmány háttere
2.4. A magyarországi juhágazat takarmányozása
2.5. A takarmánybázis és/vagy a legelő
2.6. A juhászat környezet rontó és javító hatásairól
2.7. A befektetett tőke
2.8. Eszközpark
2.9. Tenyésztési helyzet, fajta
2.10. A költségszerkezet
3. Az extenzív vagy/és intenzív juhtartás
3.1. Mit is jelent a precíziós juhtenyésztés
3.2. Tenyésztési munka néhány alapelve
3.3. Tudásanyag
3.4. Tenyésztői munka és célpontok
3.5. Fajtatiszta tenyésztésről
3.6. A szelekció
3.7. Keresztezési effektusok
3.8. Anyai tulajdonságok, értékmérők, anyai teljesítmény
3.9. Tenyészkosok teljesítménye
3.10. Hústermelő képességet meghatározó tulajdonságok
3.11. A tejtermelő képesség, mint komplex értékmérő
3.12. A gyapjútermelő képesség
3.13. Egyéb értékmérő tulajdonságokról
3.14. Régi-új szempontok a juh tenyésztésében és tartásában
3.15. Rendet a tenyésztésben
3.16. A juhász, mint tényező
3.17. Munkaerő más szempontból
3.18. Munkabér
3.19. Takarmányozás
3.20. Metán
3.21. Állategészségügy
4. A tenyésztett fajták és a fajtapolitikát befolyásoló tényezők
4.1. Fajta és fajtapolitika
4.2. A juhszektor termelési és tenyésztési időszakai
4.2.1. A hazai juhállomány fajta szerinti kialakulása az utóbbi 70 évben
4.2.2. A hazai fajta átalakulási folyamatok háttere a világ változási tendenciáiban
4.3. A juhfajták csoportosítása
4.4. A tenyésztett fajtákból
4.4.1 Magyar őshonos fajták
4.4.2. A merinókból
4.4.3. Finom- és hosszúgyapjas juhok keresztezettjeiből
4.4.4. A hosszúgyapjas fajtákból
4.4.5. Fontosabb húsfajtákból
4.4.6. A szapora fajtákból
4.4.7. A szőrös és vedlő-gyapjas juhfajtákból
4.4.8. A zsírfarkú és zsírfarú juhokból
4.5. A támogatásban megbúvó fajtapolitika hatása
4.5.1. A termelés és tenyésztés ellenőrzésben (törzskönyvben) tartott állományok változásai
4.5.2. Az egyes fajták változásai az elmúlt 7 évben
4.5.3. Merinók
4.5.4. Húsfajták.
4.5.5. Szapora fajták
4.5.6. Tejelő fajták
4.5.7. Őshonos juhfajták
4.6. A hazai juhállomány nemesítésére felhasználható külföldi fajták
4.6.1. A szaporaság
4.6.2. A hústermelés
4.6.3. A tejtermelés
4.6.4. A gyapjútermelés
4.7. A piac és a fajta politika összefüggései
4.7.1. Az ágazat méretének változása
4.7.2. Az ágazat főtermék kibocsátásának módosulásai
4.7.3. Az ár fajta politikát befolyásoló hatása
4.7.4. Az egy anyajuhra jutó főtermék kivitel fajta politikát befolyásoló hatása
4.7.5. A szaporaság és az egy anyajuh után elérhető bevétel kapcsolata
4.8. Az export érték és befolyásoló hatása
5. A szaporodásbiológia elmélete és gyakorlata
5.1. Juhok elnevezése nem, kor és hasznosítás szerint
5.2. A juhok szaporodásbiológiai jellemzői
5.2.1. A nemi szervek anatómiája és élettana
5.2.1.1. A nőivarú juhok nemi szerve
5.2.1.2. A hímivarú juhok nemi szerve
5.2.2. A juhok nemi működése és az ivarérése
5.2.3. Anyák ivari ciklusának jellemzői
5.2.4. Termékenyülés, embrionális és magzati fejlődés
5.2.5. Párosítás intenzív juhtenyészetben
5.2.5.1. Egy gyakorlati szakember tanácsai az intenzív juhtelep létesítésében
5.2.6. Szezonok, klimatikus hatások
5.2.7. Ivarérés, tenyészérettség
5.2.8. Ivarjelleg gyakorlati jelentősége
5.2.9. A kosok szexuális viselkedése
5.2.9.1. Ugrási sorrend vizsgálata műhüvelyes ondóvételkor
5.2.9.2. Az ejakulációhoz szükséges felugrások számának a vizsgálata
5.2.10. Az anyajuhok és tenyészkosok előkészítése az űzetésre
5.2.11. Űzekedés jelei, nyájkontrol
5.2.12. Pároztatási módok a juhtenyésztésben
5.2.13. Mikroelemet és vitaminokat tartalmazó takarmánykiegészítők hatása a szaporulati mutatókra
5.2.14. Ondóvétel, ondó bírálat
5.2.15. Az évszak hatása a herekörméret változására és az ondó minőségi tulajdonságaira
5.2.16. Mesterséges termékenyítés, mint a genetikai előrehaladást segítő lehetőség
5.2.17. Ivarzás szinkronizálás
5.2.18. CIDR- S vagy -G
5.2.19. Fényprogram
5.2.20. Melatonin
5.2.21. Anyahasználat
5.2.22. A vemhesség ellenőrzésének gyakorlata
5.2.23. Vetélések
5.2.24. Vemhesség, elletés
5.2.25. Ellési adatok elemzése, értékelése
5.2.26. Termékenység, szaporaság fontosabb mutatói
5.2.27. Hasznosult bárányszaporulat növelésének lehetőségei
5.2.28. Embrió előállítási és átültetési lehetőségek
5.2.28.1. Reprodukció biotechnológiai módszerek bemutatása
6. Genetika, genomika a juhtenyésztésben
6.1. Bevezetés
6.2. Az állattenyésztés fejlődése, legjelentősebb szakaszai
6.3. Leggyakrabban alkalmazott molekuláris markerek a juhtenyésztésben
6.4. A genetika és genomika jelenlegi helyzete a juhtenyésztésben .
6.5. Modern genomikai, biotechnológiai módszerek a juhtenyésztésben
6.5.1. A CRISPR/Cas9 rendszer alkalmazása a juhtenyésztésben
6.6. Genom alapú szelekció (genomic selection, GS) a juhtenyésztésben
6.6.1. Genom alapú szelekció a juhtenyésztés alacsonyabb metánkibocsátására
6.6.2. Genom alapú szelekció parazitákkal szembeni rezisztenciára a juhtenyésztésben
6.6.3. Genom alapú szelekció az antibiotikum-rezisztencia csökkentésére a juhtenyésztésben
7. Juhtenyésztés haladóknak kettős szemüvegen keresztül
7.1. A környezetről: a juhok természetes élettere
7.2. A legeltetés, a kiinduló pont
7.3. Legeltetési módok (forrás: mergezo.hu)
7.3.1. Pásztoroló legeltetés
7.3.2. Adagoló legeltetés
7.3.3. Az állandó szakaszhatárral kialakított gyepek legeltetése
7.3.4. A változó szakaszhatárral kialakítható gyepek legeltetése
7.3.5. Terület váltásra alapozott, rotációs adagoló legeltetés
7.3.6. A preciziós legeltetés már ismert elemei
7.4. Kerítésrendszerek
7.4.1. Mobil kerítések
7.4.2. Stabil kerítések
7.5. A tartástechnológia
7.5.1. A tartástechnológia fejlődése
7.5.2. A tartástechnológia fogalma
7.5.3. Tartástechnológiai elemek
7.5.3.1. Juhok elhelyezésének módja
7.5.3.2. Itatási megoldások
7.5.3.3. Takarmányozási módok
7.5.3.4. Állategészségügyi technológia
7.5.3.5. A szaporítás biológiai és technológiai megoldásai
7.5.3.6. Fejési technológia
7.5.3.7. A juhászatok intenzitása
7.5.3.8. Extenzív tartásmód
7.5.3.9. Juhok zárt tartása
7.5.3.10. A precíziós technológia
7.5.3.11. A bárányhizlalás technológiája
7.5.3.12. Egy kis történelem
7.5.3.13. A paraziták élettere, gyepek fertőzöttsége
7.5.3.14. Általánosan a parazitáknak kedvező környezeti feltételekről, amelyet célszerű kerülni
7.5.3.15. A juhtartó feladata
8. Gazdasági döntések megalapozása a juhtenyésztésben
8.1. A magyarországi juhászatok fontosabb költség-, bevétel- és jövedelmi helyzetének elemzése 2003-2018 években, megélhetés vagy kiegészítés?
8.2. Költségelemzések
8.2.1. A vizsgálat kiválasztott költségelemei, kategóriái
8.2.2. Standardizálás, megoszlási viszonyszámok képzése
8.2.3. Érzékenységvizsgálat választott módozata
8.2.4. Érzékenységvizsgálat ceteris paribus elven
8.3. A bevételek elemzése
8.4. Az ágazati eredmények elemzése
8.4.1. Fedezeti számítások
8.4.2. Összefüggés vizsgálatok, trend-analízisek
8.5. A vizsgálat és eredményei
8.5.1. Érzékenységvizsgálatok a főbb költségelemek teljes termelési költségre gyakorolt hatásáról
8.5.1.1. A takarmány költségeinek hatása a teljes termelési költségre
8.5.1.2 A tenyészállatok értékcsökkenése, hatása a teljes termelési költségre
8.5.1.3 Munkabér költségek változásának hatása a termelési költségre
8.5.1.4 Az állategészségügyi költségek változásának hatása a termelési költségre
8.5.2. A termelési érték és a főbb árbevétel adatok változása
8.5.2.1. Érzékenységvizsgálatok, a főbb árbevétel adatok termelési értékre gyakorolt hatásáról
8.5.3. Az ágazat eredményeinek értékelése
8.5.4. Fedezeti számítások
8.5.5. Modellszámítások
8.5.5.1. Peremfeltételek (a-j)
8.5.5.2. Extenzív, félintenzív és az intenzív juhtenyésztés költséghozam jövedelemviszonyainak önálló értékelése (állományi méret 100- anyajuh)
8.5.5.3. Extenzív, félintenzív és az intenzív juhtenyésztés költséghozam jövedelemviszonyainak önálló értékelése (állományi méret 500- anyajuh)
8.5.5.4. Extenzív, félintenzív és az intenzív juhtenyésztés költséghozam jövedelemviszonyainak önálló értékelése (állományi méret 1000- anyajuh)
8.5.5.5. Extenzív, félintenzív és az intenzív juhtenyésztés költséghozam jövedelemviszonyainak önálló értékelése (állományi méret 2000- anyajuh)
8.6. Befektetői szemmel a juhtenyésztésről
8.6.1. Merre tovább magyar juhtenyésztés?
Zárszó
Irodalomjegyzék
Melléklet
Bővebben a képre kattintva olvashatnak róla, és itt rendelhető meg:
