Sokan és sokféleképpen berzenkednek a precíziós kifejezés ellen, mondván, hogy természetes és emberi módon kell az állatokat tartani és akkor nincs baj, másrészt ez nem is magyar szó. A focikedvelőknek jelzem, hogy a gól sem magyar szó, az eredeti angolja „goal” és célt jelent. Azaz nagyon sok jövevény szavunk van, amelyek meghonosodtak a nyelvben és magyar szóként, kifejezésként használjuk. Ilyen jövevényszó a precíziós is. Több száz éve valószínűleg azért nem jelenhetett meg ez a szó, mert akkor még ipar sem volt és a manufakturális megoldások messze nem voltak olyanok, mint ma. Igaz, hogy akkor áram, vezetékes víz, gyógyszerek, csatornázás, egészségügy és oktatás sem volt és még nagyon sok más, tehát az életfeltételeink alapvetően változtak meg.
Visszatérve az ősi, háztáji állattartásra jelzem, hogy igazuk van, csak azokkal a módszerekkel ma már nem feltétlenül lehet ennyi embert ellátni megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel (most ne menjünk bele abba, a még el nem döntött vitába, hogy mennyire és milyen mértékben szükséges az embernek állati eredetű élelmiszereket fogyasztania annak érdekében, hogy egészséges és hosszú életű legyen).
A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint a precíziós: „melléknév (tudományos, műszaki nyelv) Fokozott gonddal készített, aprólékos munkához különlegesen pontos méréshez való, csekély különbségeket is feltüntető <szerszám, műszer>”.
Ugyanitt a mezőgazdaság jelentése: „főnév (csak egyes számban) Az anyagi termelésnek a földművelést, a kertészetet és az állattenyésztést magában foglaló ága.”
Ha a kettőt összerakom, akkor a precíziós mezőgazdaság: Az anyagi termelésnek a földművelést, a kertészetet és az állattenyésztést magában foglaló ágában használt, fokozott gonddal készített, aprólékos munkához különlegesen pontos méréshez való, csekély különbségeket is feltüntető <szerszám, műszer>.
Ezzel le is zárhatnánk ezt a témát, de természetesen a valóság ennél árnyaltabb, és a gyakorlatban a precíziós állattartás minden olyan megoldást magába foglal, amelynek eredményeképpen sokkal többet tudhatunk meg az állatainkról, és sokkal pontosabban be tudunk avatkozni annak érdekében, hogy több, egészségesebb, olcsóbb és környezetkímélőbb állati élelmiszerhez jussunk gazdaságosabban úgy, hogy háziállatainkat sem kínozzuk, azok teljes élete során, tehát levágáskor sem. Ehhez sokféle érzékelőre lehet szükségünk, melyekkel környezeti, technológiai , élettani paramétereket mérünk. Ezeket az adatokat (kiegészítve más forrásból származó digitális adatokkal, mint pl. takarmány összetétel, állattenyésztési, állategészségügyi napló, könyvelési adatok) feldolgozzuk, amelyből olyan INFORMÁCIÓKAT állítunk elő, amelyet a napi termelési folyamatban fel tudunk használni. Ezekről a megoldásokról szól szinte az összes cikkünk, közleményünk, kérlek olvassátok azokat.