ROBOTIZÁLT FEJÉS
Mielőtt a tejelő tehenészetek napi állatkezelési és fejési gyakorlatát hagyományos fejőházi fejés mellett ismerő Olvasóink tollat ragadnának az embertelen (az állatok számára szenvedést okozó) körülmények miatt, kérem, hogy szánjanak 7 percet az alábbi videóra, amelyet a Magyar Mezőgazdaság (hivatalos média partnerünk és tagunk) készített a Kisalföldi MgZrt telepén, ahol Lely megoldást vezettek be több éve. Ez a videó is már lassan 3 éves!
Akinek még ennyi ideje sem lenne, azok számára összefoglalom a videó fontos üzeneteit, hátha kedvet kapnak a megtekintésére:
– a tehenek stresszmentes környezetben élnek (így minden élettani paraméterük, mint termelés, szaporodásbiológia, hasznos élettartam nő, miközben a betegségek, mint tőgygyulladás, anyagcsere betegség, sántaság csökken – teszem hozzá, ami kimaradt a videóból)
– a tehenek jobban szeretik a gépi fejést, mint az emberi fejést, mert kíméletesebb és szakszerű, nem befolyásolja a fejőember pillanatnyi (és sokszor változó) hangulata
– a tehenek szeretnek a robotba menni, mert az ott kapott abraktakarmány olyan számukra, mint a gyerekeknek a csokoládé 
– a tehenek képesek természetes viselkedésmódjukat alkalmazni (ha szabad tartásban vannak és nincs kényszerű fejőházas felhajtás naponta 2-3 alkalommal- teszem hozzá)
– megoldja az égető szakember (fejő) és állattartó hiányt, nincs betegség, szabadság, 24 órán át működnek a rendszerek, stabilan
– ha valamelyik állat nem keresi fel a robotot, annak valamilyen egészségügyi problémája van, azzal foglalkozni kell, kezelni, nem kell vágóra küldeni, mert hamarabb kiderül a probléma, mielőtt késő lenne
+ ami kimaradt: az állatokon lévő nyaki érzékelő nemcsak az állat azonosítását végzi el a robotban, hanem jelzi annak ivarzását, vemhesülést követően vetélését (így nem kell várni a szárazonállásig, hogy ez kiderüljön, így magasabb a 400 napon belül ellett tehenek száma), információt ad a tehén egészségi állapotáról az állat csökkent kérődzési ideje, megváltozott viselkedése és tejleadási mutatói alapján
