A mezőgazdasági termelésben elterjedt a könyvelés szemléletű eredményesség megállapítás. Ennek értelmében adott időszakra vetik össze a kiadásokat és a bevételeket. Ez lehet pl. hónap, negyed-, fél- vagy egy egész év. Ez egyféle szempont, de sajnos ennek alapján nem kapok semmilyen támpontot arról, hogy az egyes termelési csoportok(!) egymáshoz képest(!) milyen eredményeket értek el. Ilyen formában semmilyen információm sincs arról, hogy valamely termelési csoportnál bekövetkezett változtatás milyen eredményességre vezetett az adott csoportnál – ha pl. nincs önálló adatom az adott csoport takarmány felhasználásáról, súlygyarapodásáról, állategészségügyi történetéről stb…
Jó példa a sertés hizlalás, ahol nagyüzemi körülmények között párhuzamosan több termelői csoport fut.
Tegyük fel, hogy hetente indulnak újabb csoportok, és a hizlalási idő 3 hónap. Ebben az esetben a havi bevételt az a 4 csoport adta, amelyiket vágóba küldtek, a kiadást pedig részben ezek (hiszen a hónap folyamán hetente került 1-1 csoport levágásra), részben az összes többi, még cca 8 csoport adta, beleértve azokat is, amelyek abban a hónapban hetente termelésbe kerültek, tehát ott is tört hónapnyi adatok vannak.
Könyvelési szemlélettel nincs vagy alig lehet különbség az egyes hónapok bevétele és kiadása között. A termelés azonban nem egy havi ciklus, hanem esetünkben egy 3 hónapos folyamat, ami egy csoport esetében 1 rotációs eredményt ad. A rotációs eredményekben benne vannak az egyes rotációs csoportok költségei és bevételei. Ha ezeket az adatokat hasonlítom össze a hasonló termelési csoportokkal, akkor már egész más eredményt kapok, láthatóvá válik a termelési csoportok szórása, ami többnyire 35-65% (óriási szám!) között mozog. Ekkor kiderül, hogy mely csoportok húzták felfelé és melyek lefelé az eredményességet. Ha egyéb adataim is vannak (pl. milyen beavatkozásokat végeztem, melyik istállóban tartották az állatokat, milyen takarmányt ettek, milyenek voltak a környezeti feltételek, mint hőmérséklet, páratartalom, por, ammónia, kik voltak a gondozók, milyen állategészségügyi problémák voltak vagy éppen hiányoztak), akkor arról is támpontot kapok, hogy mely tényezők segítették és melyek gátolták az eredményességet.
Na, pont ez az, amire minden termelő kíváncsi! “Mondja meg valaki, hogy mit kell tennem azért, hogy eredményesebben termeljek?” Tessék, a válasz ott van telepen, csak “le kell hajolni érte”, azaz nem szabad összekeverni a kenőszappant a szilvalekvárral, azaz a könyvelést a termeléssel, és a gyakorló termelésben ma is tömegesen keletkező digitális adatokat szakmai szempontú matematikai-statisztikai elemzésnek kell alávetni.
Hasonló kérdést feszeget Himer Csilla is, amikor különbséget tesz könyvelés és pénzügy között, annak a blognak az elolvasását is ajánlom: Mi a különbség a pénzügy és a könyvelés között?
Pajor Gábor állatorvos-adatelemző – egyesületi tag
