Ha nyár, akkor HŐSTRESSZ!
Miden gazdálkodó ismeri, sokat beszélünk róla – és alig teszünk ellene valamit!
Pedig számtalan gazdaságossági számítás mutatja (valójában az összes, ha valaki elkezd vele foglalkozni), hogy egyrészt
- mennyire káros – az állatok egészségére, termelő képességére -, másrészt
- mekkora veszteséget okoz – a teljes termelési érték akár 10%-t is elérheti, ha valamennyi kártételét figyelembe vesszük és számolunk vele
- milyen kis befektetéssel teljesen ki lehet küszöbölni vagy drasztikusan lehet csökkenteni a mértékét
- a befektetés mértéke a teljes hozadék egy számjegyű százaléka, tehát 10% alatt van
Két haszonállatfajunk érintett benne vastagon, az egyik a szarvasmarha, a másik a sertés.
A sertések ráadásul két tűz között vannak, mert nyáron a forróság, télen pedig a hideg és nedves időjárás, a „takarmánnyal fűtünk” rettentően hibás és téves gyakorlata. Egyik ellen sem teszünk eleget, és mindegyik kezelése sokszorosan meghálálná a befektetést!
A húsmarhatartók egy része ilyenkor hátradől, mondván, hogy nekik ezzel nincs problémájuk. Holott csak arról van szó, hogy amiről nem tudunk, az nincs is! Valóban így van ez? Egyáltalán nem!
A fenti lihegés detektálás június végén történt egy olyan húsmarha legelőn, amelyen nincs árnyékoló. Érdemes ezek után megnézni, hogy alakul ennek a csoportnak
- a vemhesülési százaléka (ami valójában korai vetéléseket is tartalmazhat bőven),
- hogy nevelik ezek a tehenek a borjaikat,
- milyen lesz az ilyen tehenek vehemépítése,
- mennyire lesznek életképes borjaik és
- azok hogy teljesítenek majd a hizlaláskor.
- És akkor még nem beszéltem a tehenek hasznos élettartamáról,
- egészségi állapotáról,
- takarmány értékesítéséről.
Folytassuk a sort vagy talán ennyi elég ahhoz, hogy jobban odafigyeljünk a jelenségre.
Az alábbi cikk is a hőstressz problémájára hívja fel a figyelmet tejelő tehenészetekben, ajánlom figyelmetekbe!